A saját tőke elemeinek számviteli elszámolása, a tőkeváltozás könyvelésének időpontja, közbenső mérleg készítési kötelezettség, az osztalék és az osztalék elengedés számviteli elszámolása
Tematika
150 perc
1. Fogalmak, kapcsolódó mérlegtételek
1.1. A saját tőkével kapcsolatos alapfogalmak
A számvitelben a saját tőke az a szabadon használható saját forrás, amelyet a tulajdonosok időbeli korlát nélkül a vállalkozás rendelkezésére bocsátanak.
A vállalkozásoknak célszerű a működő saját tőke összegét meghatározni, ami nem más, mint a mérleg szerinti saját tőke csökkentve a visszavásárolt saját részvények és üzletrészek könyv szerinti értéke
1.2. A tőkeváltozás könyvelésének időpontja
A vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, az egyéb társasági részesedés felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.
A Jegyzett tőke felemelése
A jegyzett tőke leszállítása
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
1.3. Tőketartalék
A jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni hozzájárulásként
Tőketartalék növekedésének, csökkenésének esetei, számviteli elszámolása, ha vállalkozónál a tőketartalék növekedésének, csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával történik.
1.4 Eredménytartalék
Az eredménytartalék a saját tőkének azaz eleme, amelyben alapvetően a vállalkozás korábbi tevékenységének eredményéből származó, a beszámolási időszak végén még fel nem használt saját tőketöbblet, vagy megszüntetésre váró tőkehiány testesül meg.
Eredménytartalék növekedés jogcímei
Az osztalék vonatkozásában csak az került megfogalmazásra a törvényben, hogy az osztalékról a tulajdonos lemondhat a vállalkozás javára. A vállalkozás szempontjából ez elengedett kötelezettség. Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni
az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával.
Eredménytartalék csökkentés jogcímei
1.5. Lekötött tartalék
Pótbefizetésként átvett eszköz bekerülési értéke
Lekötött tartalék növekedésének és csökkenésének jogcímei a számviteli törvény szerint
A lekötött tartalékban kell fedezetet képezni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre, ha az adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli és arra más módon nem képeztek fedezetet.
Fejlesztési tartalék különleges kezelése és kapcsolata az értékcsökkenéssel
1.6. Értékelési tartalék értékhelyesbítésből
Ha az értékelésbe bevont eszközök piaci értéke több, mint a könyv szerinti nettó érték, az értékelésből származó különbözetet a saját tőkén belül elkülönítetten, mint értékelési tartalékot kell kimutatni.
1.7. Adózott eredmény
A mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő adózott eredménynek mindig meg kell egyezni
2. Közbenső mérleg készítési kötelezettség
A közbenső mérleg elkészítésének szabályait a számviteli törvény tartalmazza. Azt, hogy milyen esetekben kell közbenső mérleget készíteni (osztalékelőleg fizetés, tőkeemelés, felszámolási eljárás, stb.), azt egyéb jogszabályok írják (írhatják) elő.
3. Osztalék számviteli elszámolása, az elengedett osztaléktartozás elszámolása
Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad fordulónapi eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Osztalék és osztalék előleg fizetési szabályok (példa bemutatása)
