Idén is lasszóval keresik a cégek a szakképzett fizikai dolgozókat. Mészáros Melinda, a LIGA elnöke szerint a magas árakat a bérek nehezen tudják követni, ezért idén is stagnáló munkaerőpiacra számít. A mikrovállalkozások pedig az erőltetett minimálbér-emelést nem tudják majd követni.

Stagnáló munkaerőpiaci várakozásai vannak 2025-re a vállalkozásoknak. A cégek nem fogalmaznak meg olyan terveket, amelyek jelentős változásokat hoznának a munkaerőpiacon – mondta Nábelek Fruzsina, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) szakmai igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai rendezvényén, ahol ismertette az általuk készített reprezentatív kutatás eredményeit. 

Mintegy 25 százalékos többségben vannak azok a vállalkozások, amelyek 2024-ben az üzleti helyzetüket jónak ítélték meg, a romló üzleti helyzetről beszámoló vállalkozásokhoz képest. A 2025-ös év első félévére pedig a vállalkozások 33 százaléka fogalmazott meg optimista várakozásokat, de ez a pozitív hangulat mindig jellemző az év elején, tette hozzá a szakmai igazgató.

Az MKKIK Munkaerőpiaci Prognózis kutatása szerint a keresletcsökkenést tartják a vállalkozások a legnagyobb problémának, ami többek között a rendelésállomány és a beruházások csökkenését hozza magával.

Kelet-Magyarországon nagyobb munkaerő-bővítés jöhet

Országosan 22 százalékpontos többségben vannak azok a cégek, amelyek 2025-ben létszámbővítést terveznek, a létszámot csökkentőkkel szemben. Ez az adat hasonló a 2024 első félévében megfogalmazott 21 százalékpontos többséghez képest. Néhány vármegye adatai azonban kiemelkednek, Somogy (40 százalékpont), Szabolcs-Szatmár-Bereg (39 százalékpont) és Tolna vármegye (35 százalékpont), ahol 2025-ben jelentősebb a létszámnövekedést váró vállalkozások aránya. Viszont Győr-Moson-Sopron vármegyében (9 százalékpont), a Közép-dunántúli régióban és Pest vármegyében pedig átlag alatti létszám várakozásokat mért az MKIK GVI a munkaerőpiaci prognózisában.

Végzettségek szerint a legnagyobb kereslet a szakképzett fizika dolgozók és a diplomás szellemi munkaerő esetében van.

A szakmai igazgató kiemelte: a vállalati várakozások optimistábbak annál, ami ténylegesen megvalósul. Így a korrigált becslés szerint 2025-re 1,1 százalékos visszaesést mértek, ez egy enyhe foglalkoztatottsági visszaesést jelenthet.

A versenyszférában 1,4 százalékos bővülési terveket fogalmaznak meg 2025-re a cégek.

Ágazatok szerint az alapvetően jobb üzleti helyzetben lévő szektorok, mint a szolgáltató szektor 2,2 százalékos bővülést vár, az építőipar és a kereskedelem stagnáló tendencia előtt állhat, a mezőgazdaságban pedig a foglalkoztatottság csökkenését mutatják a kutatás adatai.

A külföldiek foglalkoztatását a cégek 2,3 százaléka tervezi. De Komárom-Esztergom megyében például a cégek 3,7 százaléka. Ez nem tűnik nagy aránynak, de jelentős különbségek vannak az ágazatok között is – sorolta Nábelek Fruzsina. 

A nagyvállalatok körében a külföldieket foglalkoztatók aránya 50 százalékos, a kis-és közepes vállalkozások (kkv) esetében pedig körülbelül a cégek negyede alkalmaz külföldit, ez a statisztikai hivatal adatai alapján 100 ezer munkavállalót jelent. Itt írtunk arról, hogy mégsem küldik haza a Fülöp-szigetekről…