Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) tartalmazza a számviteli törvény újabb módosítását.

Beszámolóval összefüggő értékhatárok emelése

A törvényjavaslat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) sok mutatószámát jelentősen megemeli. A 2023/2775 (EU) bizottsági rendelet a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra vagy csoportokra értékhatárokat megemelte, így a törvényjavaslat a rendeletnek megfelelően a megemelt értékhatárok hazai jogba történő átültetését szolgálja és magával vonja a vonatkozó uniós előírásokkal összhangban az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló, a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés, valamint a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentés készítésének kötelezettségét előíró értékhatárok megemelését. Az új, megemelt értékhatárokat 2025. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzlet évre kell alkalmazni, azzal, hogy már a 2024. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzleti évre is alkalmazhatóak.

Egyszerűsített éves beszámoló új értékhatárai 

A törvényjavaslat új előírása alapján egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg az 2 000 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel a 4 000 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Önköltségszámítási szabályzat új értékhatárai

A számviteli törvény 14. §-a (6) bekezdésének előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak eleve nem kell rendelkezniük önköltségszámítási szabályzattal (ez az előírás nem változott).

A törvényjavaslat új előírása alapján amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az négymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege a kétmilliárd forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. A törvény eddig is rögzítette, hogy ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül. Ezért az értékhatár emelésével az átmeneti szabályok kimondják, hogy a megemelt értékhatárokat teljesítő vállalkozó akkor is mentesül az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat elkészítése alól, ha a megelőző üzleti év(ek)ben a mentesítés lehetőségével nem élhetett.

Összevont konszolidált beszámoló új mutatószámai

A törvényjavaslat új előírása alapján az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

Egyéb mutatószámok emelése

A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés, valamint a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentés készítésének kötelezettségét előíró értékhatárok mérlegfőösszeg és nettó árbevétel tekintetében szintén megemelésre kerülnek, az új mutatószámok az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfőösszegével és nettó árbevételével egyeznek meg.

Könyvvizsgálói értékhatár megemelése

A beszámolókészítésre vonatkozó értékhatárok emelésével összefüggésben a törvényjavaslat tartalmazza a könyvvizsgálati értékhatár emelését is. A javasolt módosítás a jelenlegi 300 millió forint nettó árbevételi értékhatárt a duplájára, azaz 600 millió forintra javasolja emelni, azzal, hogy az 50 fős foglalkoztatotti létszám feltétel változatlan marad.  A könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesítéshez a két feltételt változatlanul együttesen kell teljesíteni. A megemelt értékhatár 2025. január 1-jén fog hatályba lépni, azt csak a 2025-ben kezdődő üzleti évre lehet majd alkalmazni. A számviteli törvény nem változott abban, hogy kik nem élhetnek nagyságrendi mentesítéssel. Ezen előírás alapján nem élhet nagyságrendi mentesítéssel (azaz kötelező a könyvvizsgálat):

a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,

b) a takarékszövetkezet,

c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,

d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,

e) az a vállalkozó, amelyik a számviteli törvény 4. § (4) bekezdése szerint - a megbízható és valós kép érdekében - a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól,

f) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.

Egyéb módosítások

A törvényjavaslat az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésével kapcsolatos, átmeneti mentesítési szabályokhoz (az úgynevezett „mesterséges konszolidációhoz”) kapcsolódóan tartalmazza a közzétételi határidő pontosítását. A mesterséges konszolidáció esetén az irányelv lehetővé teszi, hogy a tagállamok észszerű határidőt állapítsanak meg a fenntarthatósági jelentés közzétételére vonatkozóan, amely nem haladhatja meg a mérlegfordulónapot követő 12 hónapot. A törvényjavaslat ennek figyelembevételével lehetővé teszi, hogy a mesterséges konszolidációt az érintett vállalkozó legkésőbb a…