A vállalkozásoknál a létesítő okirattal (társasági szerződéssel) összefüggő leggyakoribb tulajdonos határozatok (döntések) a jegyzett tőkének a felemelése vagy -leszállítása, pótbefizetésről döntés és az osztalék jóváhagyása.

Tulajdonosi határozatok pénzneméről

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 20. § (2) bekezdésének az előírása alapján – fő szabály szerint – az éves beszámolóban az adatokat forint pénznemben kell megadni. 

A számviteli törvény 20. § (3)-(5) bekezdései a devizában történő könyvvezetés és beszámolókészítés lehetőségéről rendelkeznek, amely előírásokból az következik, hogy devizában történő könyvvezetés esetén a könyvvezetés – és így a beszámoló – pénznemének a létesítő okiratban rögzített jegyzett tőke pénznemével kell megegyeznie. Ezt erősíti meg a számviteli törvény 20. § (5b) bekezdése, mely kifejezetten is rendelkezik arról, hogy a beszámolókészítés és a könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie. Amennyiben a létesítő okiratban forintot határoztak meg, akkor forintban történhet a beszámolókészítés és a könyvvezetés, ha forinttól eltérő devizát határoztak meg, akkor a vállalkozó létesítő okirata szerinti devizában történhet a beszámolókészítés és a könyvvezetés. 

Minden tulajdonosi határozatot a jegyzett tőke pénznemében kell rögzíteni. Így forintban meghatározott jegyzett tőke esetén csak forintban rögzített tulajdonosi határozat hozható, devizában meghatározott jegyzett tőke esetében pedig csak devizában rögzített tulajdonosi határozat hozható (pl. eurós jegyzett tőke esetében a tulajdonosi határozatokat euróban kell a tulajdonosoknak meghozni).

Ugyanakkor a tulajdonosi határozat pénznemétől függetlenül a pénzügyi teljesítés lehet eltérő pénznemben. Amennyiben a tulajdonosi határozat pénznemétől eltérő pénznemben történik a pénzügyi teljesítés, akkor a tulajdonosoknak a pénzügyi teljesítés árfolyamáról külön döntést kell meg hozniuk.

A gyakorlatban felmerül kérdésként, hogy a tulajdonos kölcsönt milyen pénznemben adhat saját vállalkozásának? A tulajdonosi kölcsön nyújtása nem tartozik az előbbiekbe, így a tulajdonos és a tulajdonolt vállalkozás szabadon állapodhatnak meg, hogy a kölcsönnyújtás milyen pénznemben történik.

Jegyzett tőke emelése

Amennyiben a vállalkozás jegyzett tőkéje forintban meghatározott és a vállalkozás tulajdonosai jegyzett tőke emeléséről döntenek, akkor a megemelendő jegyzett tőke összegét is – az előbbiekben leírtak alapján – forintban kell meghatározniuk. Amennyiben a jegyzett tőke emelését a tulajdonos devizában fizeti be, akkor a felek közötti megállapodás szerinti árfolyam alapján számítják át, hogy a forint fejében mennyi devizát kell a tulajdonosnak fizetni (erről indokolt közgyűlési, taggyűlési határozatban is rendelkezni). A pénzügyi teljesítés után a 33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlának egyenlege maradhat, ami tartalmában nem árfolyamkülönbözet. Amennyiben a számlának T egyenlege van, az azt jelenti, hogy a tulajdonos a társasági szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette és még fizetnie kell. Amennyiben a számlának K egyenlege van, akkor a tulajdonos többet fizetett a társasági szerződésben meghatározott összegnél, amit a két fél megállapodása alapján vagy visszafizethetnek, vagy a tulajdonos a vállalkozással szembeni követelését el is engedheti.

Külön problémát jelent a gyakorlatban, ha devizában fennálló követeléssel történik jegyzett tőke emelése. Mivel a jegyzett tőke emelését forintban kell meghatározni (ha a jegyzett tőke forintban meghatározott), így a devizában fennálló követelés forint értékét a közgyűlés, taggyűlés napi számviteli politika szerinti árfolyam alapján lehet átszámolni, hogy az mennyi forintot jelent. Célszerű, ha a közgyűlés, taggyűlés napján a tulajdonos a követelés apportot rendelkezésre is bocsátja, mert ez esetben a 33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlának nem lesz egyenlege. Ha a közgyűlés, taggyűlés időpontjától eltérően, később történik meg a követelés rendelkezésre bocsátása, akkor a 33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlának egyenlege lesz, melyet az előbb leírtak szerint kell rendezni.

Pótbefizetés

Amennyiben a vállalkozás jegyzett tőkéje forintban meghatározott és a vállalkozás tulajdonosai pótbefizetésről döntenek, akkor a pótbefizetés összegét is – az előbbiekben leírtak alapján – forintban kell meghatározniuk. Amennyiben a tulajdonosok a pótbefizetést devizában teljesítik, akkor az átszámítás árfolyama tekintetében szintén meg kell állapodniuk. A közgyűlésnek, taggyűlésnek indokolt a befizetés árfolyamát meghatároznia, méghozzá a tulajdonolt vállalkozás által - a számviteli politikában - választott árfolyam alapján (a vállalkozásnak az árfolyamváltozás kockázatát nem indokolt vállalnia, hiszen a tulajdonosok fizetési kötelezettsége forintról szól). 

Ha a tulajdonos devizában fizetett, akkor a gyakorlatban többször felmerül kérdésként, hogy a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetést át kell-e a vállalkozásnak értékelnie, mint külföldi pénzértékre szóló tétel? Mivel a pótbefizetési határozatot forintban kellett meghozni, így a lekötött tartalék is forintban meghatározott tételnek minősül, függetlenül attól, hogy a tulajdonosok devizában fizettek. A számviteli törvény 38. §-a (4) bekezdésének előírása alapján a tagok pótbefizetését a lekötött tartalék – azaz a saját tőke – javára kell elszámolni. A számviteli törvény 60. §-a (2) bekezdésének előírása szerint - többek között - a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket lehet/kell átértékelni. Mivel a pótbefizetést közvetlenül a saját tőkébe kell elszámolni, ebből következően az nem minősül a törvény előírása szerint kötelezettségnek, így mérlegfordulónapon ilyen szempontból sem merülhet fel a lekötött tartalék átértékelése. 

Amennyiben a vállalkozás forintban vezeti könyveit, a pótbefizetés visszafizetéséről a tulajdonosok szintén forintban határozhatnak, és amennyiben a vállalkozás ezen kötelezettségét mégsem forintban teljesíti a tulajdonosok felé, akkor a visszafizetés árfolyamát is az előbbiekben leírtak alapján indokolt meghatározni. 

Osztalék kifizetése

Amennyiben a vállalkozás jegyzett tőkéje forintban meghatározott és a vállalkozás tulajdonosai osztalék fizetéséről döntenek, akkor az osztalék összegét szintén forintban kell meghatározniuk.

A tulajdonosoknak a forintban megállapított osztalék devizában történő kifizetéséről az osztalékfizetésről szóló határozatban indokolt rendelkezniük. Ebben az esetben sem indokolt a vállalkozásnak az árfolyamváltozás kockázatát vállalnia, hiszen a tulajdonosok felé a fizetési kötelezettsége forintról szól. A tulajdonosi határozat a kifizetés devizaneméről és az…