5.3.4.5 Példa a követelések értékvesztésének elszámolására

1. Egy kft. 2017. december végén az alábbi követeléseket tartja nyilván:

2. Kiegészítő információk a vállalkozás adósairól:

• Kölcsönvevő Kft. felszámolás alatt áll. A vagyonfelosztási javaslat szerint a követelés 80%-át tudja megfizetni a mérlegfordulónap után. A fennmaradó követelés kiegyenlítésének valószínűsége 80%.

• Szállító Rt. ellen csődeljárás folyik, a csődegyezségi tárgyalásra 2018. március 18-án kerül sor. Várhatóan a követelés 90%-át megfizeti.

• Vevő 1 Kft2018. január 6-án átutalta tartozását.

• Vevő 2 Kft. megszűnt. A vállalkozás bírósághoz fordult, a követelést a bíróság a Kft-nek ítélte, de az adós nem lelhető fel, a behajtás is eredménytelenül végződött. A gazdasági események bizonylatokkal, hivatalos okiratokkal igazolhatók.

• Beruházó Rt. a munkálatokat a vállalt határidőig nem kezdte meg, tárgyalások folynak az átütemezésről. A teljesítés valószínűsége 60%.

• Vevő 3 Kft-t a vállalkozás többször felszólította a kötelezettség teljesítésére. A felszólító levelekre az adós nem reagált. A teljesítés valószínűsége 40%.

• Vevő 4 Kft. csődegyezségi eljárásról küldött értesítést. A teljesítés valószínűsége 80%.

• A kft. a teljesítés valószínűsége alapján számolja el az értékvesztést a követelései után.

Feladat: A gazdasági események könyvelése.

Megoldás:

1. A követelések értékvesztésének meghatározása az adósok értékelése alapján:

– Kölcsönvevő Kft. felszámolás alatt áll, év végén csak a követelések 80%-a mutatható ki eszközként, 20% behajthatatlan követelés, 2017. december 31-én hitelezési veszteségként kell elszámolni.

T 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege 1.000.000 Ft
K 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök 1.000.000 Ft

A fennmaradó összegre 20% céltartalékot képez a vállalkozás, mert a teljesítés valószínűsége 80%.

• Szállító Rt-vel kapcsolatos előleghez kötődően teljesítés nem történt a szerződésben vállalt határidőig, a csődegyezségre a következő évben kerül sor. A teljesítés valószínűsége 90%, így a követelésre 10% értékvesztést számol el a vállalkozás.

• Vevő 1 Kft. mérlegkészítésig átutalta tartozását, lejárt fizetési határidejű a követelés, de teljesül, így avállalkozás értékvesztést az adós minősítése alapján nem számol el kinnlevőségre.

• Vevő 2 Kft. ellen bírósági eljárást indított a Kft., a bíróság a követelést jogosnak ítélte. A követelés azonban behajthatatlan, mert a megszűnt adós vállalkozás ellen a behajtás eredménytelennek bizonyult, a vállalkozás nem lelhető fel és ez okiratokkal igazolható.

• A behajthatatlan követelést hitelezési veszteségként le kell írni.

T 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege 600.000 Ft
K 311. Belföldi vevőkövetelések 600.000 Ft

• Beruházó Rt. a szerződésben vállalt határidőt nem teljesítette, az átütemezésről folynak a tárgyalások. Az adós minősítése alapján a vállalkozás 40% értékvesztést számol el a beruházásra adott előleg összege után.

• Vevő 3 Kft. nem reagál a felszólító levelekre. Az adós ellen bírósági eljárást kell indítani. A lejárt határidejű, kétes követelésre értékvesztést kell elszámolni, amelynek mértéke a számviteli politikában rögzített elveknek megfelelően 60%.

• Vevő 4 Kft. adósságának szerződés szerinti fizetési határideje nem járt le a mérlegfordulónapig. A vevő minősítése alapján várhatóan a követelés 80%-a folyik be, így 20% értékvesztést számol el a kft. akinnlevőség után.

Az értékvesztés összege és könyvelése 2017. december 31-én:

• rövid lejáratú kölcsön után:

T. 8652. Követelések elszámolt értékvesztése 800.000 Ft

K 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása 800 000 Ft

• Készletre adott előleg után:

T. 8652. Követelések elszámolt értékvesztése 1.000.000 Ft

K 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása 1.000 000 Ft

A készletre adott előleget – csökkentett értéken – a készletek között szerepelteti a vállalkozás amérlegében.

Beruházásra adott előleg után:

T 8652. Követelések elszámolt értékvesztése 6.000.000 Ft

K 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása 6.000 000 Ft

A beruházásra adott előleget – csökkentett értéken – a tárgyi eszközök között szerepelteti a vállalkozás a mérlegében.

Vevőkövetelések után:

T 8652. Követelések elszámolt értékvesztése 4.600.000 Ft
K 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása 4.600 000 Ft

• Megjegyzés: a behajthatatlan követelésként leírt összegek elszámolása a követelés jellegétől függően

• például vásárolt követelésnek minősül-e, illetve tartós kölcsönről van-e szó -, eltérő főkönyvi számlacsoportban történik. Így a 86. számlacsoportban megnyitott számlán a forgóeszközök között kimutatott és vásárolt követelésnek nem minősülő követelések behajthatatlannak minősített összegét könyveljük. A szaktárca által ajánlott számlatükör szerint ez a „8691. Forgóeszközök között kimutatott

• vásárolt követelésnek nem minősülő

• követelések behajthatatlan követelésként üzleti évben leírt összege“ számla.

A 878. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek számla alszámlája a „8727. Behajthatatlannak minősített tartós kölcsönök nyilvántartás szerinti értéke“ számla. A bemutatott példánkban Kölcsönvevő Kft rövid lejáratú kölcsönt kapott, de ha tartós kölcsönről lenne szó, úgy ez utóbbi számlán könyvelnénk a behajthatatlanná vált kölcsönrészt.

A vásárolt – és behajthatatlanná vált –…