Egy korábbi írásunkban a fizetés nélküli szabadsággal foglalkoztunk és ennek kapcsán szót ejtettünk a biztosítás szüneteléséről is. A következőkben azt tekintjük röviden át, hogy mit is jelent a munkaadó, illetve a munkavállaló szempontjából a biztosítás szünetelése? Annál is inkább, mivel a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény külön nem definiálja e fogalmat, mindössze azt sorolja fel 16. szakasza, hogy mely esetekben szünettel a biztosítás.

Emlékeztetőül, szünetel a biztosítás 

• A) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
• a fizetés nélküli szabadság idejére CSED, örökbefogadói díj, GYED, gyermekgondozást segítő ellátás vagy GYET kerül folyósításra, vagy
• a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
• azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe,
• B) az igazolatlan távollét időtartama alatt,
• C) a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
• D) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, a büntetőeljárást megszüntették; továbbá a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint létesített, a 6. § szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt),
• E) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
• F) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
• G) az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet…