A háromszög-és láncügyletek az általános forgalmi adó törvényünk legbonyolultabb ügyleteinek tekinthető a gyakorlatban számos problémát, főként adóhiányt okoznak, illetve az ügylet típus fel nem ismerése – mely a könyvelés során többször felmerül – magas adókockázatot hordoz a gyakorló szakemberek számára, illetve ezen ügyletekhez sokszor a bonyolultabb háromszög-és láncügyleten kívül további ügylet típusok kapcsolódnak, mint például vevői készlet, fordított adózás.

Ezen cikkünkben igyekszünk ezekre a kockázatot hordozó tényezőkre kitérni, illetve azokra az eszközökre, melyek ezeket a kockázatokat nagyban csökkenthetik.

1. Háromszögügylet-és a láncügylet

A háromszög-és láncügylet felismerése a könyvelés során azért ütközik akadályokba, mivel nem látjuk az összes szereplőt feltétlen az ügyletben, azaz a számlázás útját látjuk a legtöbbször a szállítólevelek, szerződések pedig csak később érkeznek meg általában, illetve további szállítás megrendelésére vonatkozó információkat pedig nagyon nehéz megszerezni, pedig az ügylet kulcskérdése ez.

Az általános forgalmi adó törvény alapvetően terület alapú törvény, azaz azt értelmezi, hogy egyik országból elszállítjuk a terméket egy másik országba, ahol a terméket a vevő átveszi. a háromszög-és láncügyletek nehézségét az adja, hogy a termékeket a számla szerint többször értékesítjük, de szállítás csak egy darab történik, így a törvényhozóknak erre az esetre is kellett egy szabályt alkotniuk, mely szerint a szállítással érintett ügyletet – amelyik fél által a szállítást megrendelték, itt jegyezném meg, hogy a szállítás megrendelésének, a szállításnak kulcsszerepe van az ügyletben – megelőző ügyletek a termék feladásának a tagállamában teljesülnek, míg az azt követők a termék megérkezésének tagállamában a láncügylet esetén – háromszög ügyletre is igaz ez a szabály csak még egy egyszerűsítést is betetettek a jogalkotók –, mely ha közelebbről megnézzük összevág azzal a megfontolással, hogy terület alapú a törvény, azaz egy feladás tagállamából elszállításra kerül az áru egy fogadó államba, így ez a két teljesítési hely került meghatározásra az ügyletben.

A háromszög ügylet esetén ugyanez igaz, azonban, annyi kivételt építettek a szabályba bele, hogy a láncügylet esetén szinte mindig áfa-regisztrációra van szükség az ügyletben köztes szereplőként részt vevő felek esetén, ez a háromszög ügylet (vagy ABC ügylet) esetében, ha az A fél rendeli meg a fuvart vagy a B vevőként nincs szükség egyik félnek sem az áfa-regisztrációra egyik tagállamban sem, mert a B „helyett” a C szereplő teljesíti az áfa-regisztrációt kiváltó bevallást.

A legtöbb problémát továbbá az szokta okozni a gyakorlatban, hogy a láncügylet szereplői között van ellenőrzött külföldi társaságnak minősülő tag is, így ha ott csapódik le a nyereség jó része, illetve az…